Két éve találkoztunk először. Fogta magát és egyszerűen beköltözött a konyhába. Elüldögélt az ablakpárkányon vagy komótosan körbesétált a falon. Gregor Samsának neveztem el, Kafka Átváltozásából. Olykor napokra eltűnt, de mielőtt még aggódni kezdtem volna miatta újra megjelent. Igazi kis hős volt az én cincérem, az egyik lába is odaveszett. Késő őszig tartott ez a különös barátság. Mikor utóljára láttam már csak négy lábon bicegett.
Néhány napja újra megjelent az ablakban. Persze, tudom nem lehet ugyanaz a cincér, de rögtön az a másik jutott róla eszembe és ami a legkülönösebb, neki is már csak öt lába van. Most is az ablaknál szunyókál a csempén az én mindig megújuló, mindig visszatérő Gregor Samsám. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése