Mi ketten :)

Aki nem lép egyszerre...

Lakásfelújítás avagy horror csak erős idegzetűeknek

Az első áldozat a porszívóm volt. Szegény nem bírta a liszfinomságú fűrészport. Miért egy szerényebb teljesítményű háztartási géppel kellett ezt csinálni? Hát ezt kérdezem én is! :(

 A következő áldozat az előszobai lámpa volt. Beletörték az egyik csavart, ami a búrát tartotta. A sötétebb folt a mocsok, ami már eltávolíthatatlanul beleégett.

Ime a kibontott ajtó helye, amit még mindig nem sikerült rendbehozni.

Az a gyanús foltokkal és vakolókanállal felturbózott zöld valami elméletileg a laminált padló alá kell zaj csökkentés céljából. Ami viszont a képen nem látszik, az a töménytelen mennyiségű por, amit már magába gyűjtött. Talán mondanom sem kell ez rengeteg por nem marad örökre titok. Szépen, apránként a felszínre kerül majd a padló résein át, mert, hogy kénytelen vagyok gyalog járni a lakásban.

Végezetül egy hangulatos csendélet a frissen festett fal előtt. Mikor rákérdeztem a piszkos kéznyomokra a fehér falon a kivitelező megnyugtatott, idézem: "Ha nem tudjuk letakarítani, majd lefestjük újra". Mit lehet ehhez még hozzátenni? Hajrá!

Mindez sajnos csak a jéghegy csúcsa. Még egy utolsó szó búcsúzóul: SEGÍTSÉG!!!

Andy Warhol stílusában

Marad a gyerek, ha játszik! :)

Madarak és fák napjára

Dicsekszem egy kicsit

Benéztem a bolhapiacra - tényleg csak nézelődni akartam -,de ezeket a fonalakat nem tudtam otthagyni.  Már tudom is mi lesz a fekete fehérből. :)

Anyák napi virágaim!